Még mindig ideges leszek, ha arra az anyukára gondolok, aki hétfőn jelentette meg hirdetését, amelyben s.o.s.!, azonnal keres fiatal csivava kant, mert aznap délután elgázolta egy autó négyéves gyermekének kutyáját az ő gondatlanságából, és nem akarta, hogy ezzel szembesülnie kelljen a kislánynak. Én hullafáradtan este fél kilenckor értem haza, megláttam az ő félórával előtte feltett hirdetését, és tárcsáztam. Elmondtam, milyen “nagyszerű” a szerencsétlenségben az, hogy mi viszont épp találtunk egyet, mintha csak helyet csinált volna egyik a másiknak. A háttérben bőgött a kislánya, és azt hajtogatta, ne adják el az ő Jocóját. Azt is felajánlottam, hogy elszállitjuk neki, pedig Győr mellett laknak.
Lediktáltam a honlap cimét, elmentette a számomat, és megállapodtunk, hogy keres.
Könnyen kitalálható: azóta sem hivott. Én komolyan nem értem az ilyen embereket! És amit nem tudok megérteni, attól irgalmatlanul dühös leszek….
Ha még megvan Speedy, akkor olvasd el a wiwen, írt nekem valaki, továbbítottam Neked a levelet. Pussz
most akkor lett gazdája a kutyának vagy sem? mert én kezdem nemérteni..
persze, hogy lett:) most én sem értem Kea-t:)
Huhh, micsoda zöld lettél hirtelen…:-)))
Mi van az ebbel?
kea, csütörtökön beszéltem a hölggyel, akkor jól volt, játszott a másik kiskutyával és ha minden igaz, jövő vasárnap meglátogatjuk:)
Aháááá! Akkor valaki más vitte el, nem az idegelős anyuka!
Jaj… én erről tudok mesélni… hihetetlen különben h az interneten feladott hirdetések kötül hányan nem méltatnak válaszra vagy visszalépnek és nem jelentkeznek…
ez meg különösképp bizarr :S sajnálom!
Ne is mondd, Mebarak…ismerős a szitu.