marlen

Az előbb beléptem a baratikor.com-ra, mert Zenész(csocsó) szerencsepatkót és lóherét küldött nekem ajándékba, (fogalmam sincs, ki az a Zenész(csocsó) egyébként…) és szembetaláltam magam a legtöbbet nézett képek listájával. Egy pasi vezeti, gondoltam megnézem miért. Azonnal megértettem az okát, és gyorsan átküldtem a linket lippinek, hogy nézze meg, én az ilyen embereket nagyon becsülöm, akik vállalják magukat, és olyan testi fogyatékosságaikat is, hogy féllábúak. Lippi némileg értetlenül visszakérdezett, hogy mit kellene látnia a fotón….

Jobban megnézve, valójában semmit, mert amit én a pasi féllábának néztem, az a borosüveg dugója…

Drága férjem tesókája bevásárolni ment a helyi Tescóba, ahol annak közepén nagy kupacban  kihagyhatatlan akciós ajánlatot talált különböző ízesítésű bejglikre. Egy pici, apró bökkenővel: mindegyikre rá volt nagy betűkkel írva, hogy “Fogyasztásra alkalmatlan!” Tesó ezen annyira megdöbbent, hogy azonnal hívta a rokonokat, akik mivel szintén arra jártak, bekukkantottak megnézni ezt a fölöttébb fura dolgot.Gondolom, már mindenki kitalálta, hogy nem a középmagyarkori nyíltabbá válási tendencia fordult visszajára, hanem Tesó benézte a fagyasztásra alkalmatlant, fogyasztásra alkalmatlannak:)

Bár, mondjuk, én beszélek, aki a jobban látszik-ot is Isten játszik-nak olvassa:)

 

Igen, azt még tudatosítanom kell magamban, hogy iPhone-ban nem elküldött és beérkezett sms-tároló van, hanem személyhez rendelt. S ha nem választom ki a megfelelő személyt, akkor annak küldi el a megírt sms-t, aki utoljára kapott tőlem. Mondom, tudatosítanom kell ezt magamban. 

Így nem fordulhat elő többet, hogy “merre jársz, drága szerelmem?” – stílusú kérdés nem a megfelelő címzettnél landol…

Idén karácsonykor -  rendkívül környezettudatos módon – családunk több tagja is szolgáltatást kap ajándékba: újság-előfizetéseket. Eddig négy folyóiratra fizettünk elő. Döntésünkben közrejátszik az is, hogy így egész évben karácsony lehet, nem csak egyetlen napig. 

A másik slágerajándék pedig ez a naptár, amely szerintem is gyönyörű. 

Lippinek pedig a legnehezebb ajándékot venni, mert mire eljutok odáig, hogy megvenném; az én imádott férjem már régen megrendelte magának neten…

Mivel ma járt le az a határidő, melyet a banknál ügyintézési időként megjelöltek (6 hét), pénteken eszeveszett telefonálgatásba, utánajárásba kezdtünk. Meglepő információk birtokába jutottunk. Kiderült, hogy az ügyintézőnket közben kirúgták, emiatt kapásból két hetet késett az eljárás, ugyanis az ő aktáit szét kellett osztani. Megtudtuk azt is, hogy december 3-a óta nem sikerült kiküldeni a kérelmünket független hitelbírálóhoz, így, bár az ellenőrzésen már túljutottunk – még senki sem kezdte el a hitelbírálatot…Az is új információ volt számunkra, hogy az ellenőrzés még semmit sem jelent, holott nekünk folyamatosan azt mondták, hogy ez már nagyon jó dolog. 

Hiába magyaráztuk, hogy decemberből már csak két hét van hátra , (s gondolom, két ünnep között a kutya sem foglalkozik ezzel) s nekünk január első hetében(legkésőbb!) ki kell költöznünk, a vevőnknek már rég átutalták a pénzt, s nem lehet embereket hónapokon keresztül bizonytalanságban tartani, főleg nem ünnepek előtt, amikor minden nehézkessé válik, s lejár a saját maguk által szabott határidejük – semmit sem sikerült elérnünk…

Kérdezem akkor tőletek: 

- valóban semmit sem jelent, ha az ellenőrzésen átjutottunk? 

- jár-e valamilyen hátrányos következménnyel a bankra nézve a csúszás? 

- mit tanácsoltok az asztalborogatáson kívül, amire holnap fog sor kerülni?!

Mert mindig kell egy jó szponzor…

A fáradtság az valami olyasmi lehet, amikor megiszod a reggeli kávédat kávé nélkül – magában csak a forró vizet – és még csak fel sem tűnik…