a sötét lovag
péntek, szeptember 5th, 2008A jó és a rossz harca már a kezdetektől foglalkoztatta az embereket, olyannyira, hogy tradicionális ábrázolásformái is kialakultak. Gondolok itt arra, hogy a jó általában szép is, a rossz meg csúf.
Aztán a 19. század vége összezavart mindent, végre az irodalom is ábrázolni kezdte, hogy a szép is lehet gonosz és fordítva. (ld. Salome-mítosz)
A moziban igazából az elmúlt másfél évtized hozott változást – talán annak hatására, hogy ez már nem egyértelmű világ, a szerepek megszokott rendszere felbomlik, cserélődnek – a néző nem is tudja, kivel szimpatizáljon, a hősök igazi, hús-vér emberek lettek. Még akkor is, ha éppen szuperhősökről van szó. Nem szabad elfelejtkeznünk az újfajta Bond – ábrázolásokról sem.
Mi a helyzet azonban akkor, ha az ember napközben a világ egyik leggazdagabb üzletembere, éjszakánként viszont – egy gyerekkori óriási trauma hatására – denevérként repked Gotham – cityben? Nem skizofrén helyzet már ez maga is?! És akkor még nem is mentem bele abba, hogy a denevér állat – ergó éjjel előjön az állati, az ösztönvilág? Miközben a világot próbálja megmenteni, “igazságot” szolgáltatva – s közben ő maga is bűnözővé válik, hiszen gyilkol? Semmivel sem lesz különb, mint azok, akik ellen harcol. Csak ugye az eszme. Az a bökkenő. Amelynek a nevében teszi. Az eszme az jó.
Az eszme mindig emberek felett álló dolog – mindent alá lehet rendelni. Ha hiszel valamiben, akkor már kiszolgáltatott vagy, hiszen választásra kényszeríthetnek bármelyik percben – vagy követed a sorsodat és akár a szerelmedet, barátodat is feláldozod – vagy azonnal félredobod azt, ha veszélybe kerül szeretetteid élete.
Pontosan érzi ezt Joker is. Itt az a pont, ahol Batman megfogható – innentől úgy játszik mindenkivel a filmben, ahogyan csak akar. És Batman hibázik is, ezért pedig bűnhődnie kell – mindent elveszt. Azt a férfit, aki az eszmét képviseli, és a nőt is, akit szeret.
Kemény és sötét film A sötét lovag. Semmi sem egyértelmű benne. A hatása alá lehet kerülni, jó – megkockáztatnám az igen-igen jó – film. Egyetlen másodperc megállás, kihaqyás nincs benne, expresszív képek – egy olyan világ, amelyben bármi megtörténhet: akár a gonosz is nyerhet. Utoljára a Nem vénnek való vidék esetében éreztem ezt.
Joker már nem a klasszikus értékeket akarja, nem a pénzt s azzal járó hatalmat – egész egyszerűen csak káoszt, anarchiát – hogy féljenek az emberek. Heath Ledger zseniális karaktert alkotott. Aaron Eckhardt nevét pedig, aki a fiatal államügyészt alakítja, majd Kétarccá válik – megjegyeztük.
Örökös választások sorozata a film. Olyan választásoké, melyet senki sem kíván. Mégis annak ellenére, hogy győz a gonosz; egyetlen másodpercre felbukkan egy halvány reménysugár is, hogy talán nem veszett még el minden.
Várjuk a folytatást.
